2007. december 12., szerda

Születésnapomra

Negyedszázados lettem. Így kimondva kicsit furán hangzik, a harminc körüliek persze kinevetnek, a 24 évesek meg paráznak ettől a bizonyos "határtól". Na, utóbbiaknak mondom: nem nagy durranás az egész, nem is "határ".

Igaz, én mindig szerettem ezt az évente kérlelhetetlenül bekövetkező napot, talán mert a kelleténél kicsit többet gondolnak rám ilyenkor azok, akik szeretnek (és tudják, hogy e napon születtem.) És miért is kéne magam "öregnek" éreznem?

Mindenesetre érdekes, hogy általában éppen azok élik meg "drámaként" a születésnapjukat, akik huszonévesek, harmincasok. Az összes negyvenes, akit ismerek, ezzel szemben a születésnapján is úgy gondol magára, hogy még milyen fiatal, fitt, és az élet csak most kezdődött el igazán...

Egyszóval igazán nincs oka az embernek negatívan gondolkodni, főleg nem a szülinapján. Hiszen ezt is megérte!

5 megjegyzés:

csag írta...

hát sok-sok minden jó dolgot kivánok!

w.i.n írta...

sok boldogot még, igen! :D

Névtelen írta...

Boldog szülinapot! :)
onsai

MailMan írta...

Füled érjen bokáig :)

Bodza írta...

Sok boldog szülinapot! ;)
(és nem, nem nevetünk ki, mert magad mondtad, hogy nincs is semmilyen határ)