2008. május 22., csütörtök

Idő kérdése volt

Gyalogosként mindig roppantul idegesít az autósok arroganciája, a Szegeden töltött évek alatt pedig rendszeresen akkor vasaltak ki majdnem, mikor nekem zöld volt a zebrán, nekik meg szép piros, hogy annál jobban még a cseresznye sem érik meg. De nem, mintha a közlekedési lámpának semmi jelentősége nem volna.* Meg annak a fehér csíkos felfestésnek sem, ott az úttesten. A gyalogos púp az autós hátán, és olyan gyorsan ki kell cselezni, amilyen gyorsan csak lehet. Egyszer az egyik baromarcú autósnak majdnem rácsaptam a motorháztetejére. Nagy ívben kanyarodott - nekem persze zöld volt - és oldalról, félig már mögülem érkezett. És nem igazán lassított, ez benne a poén. Úgy ugrottam félre előle.

Aztán megszereztem a jogsim. És mindig roppantul idegesített a sok idióta gyalogos, akik nem tudták eldönteni, lelépjenek-e a járdáról, vagy nem, persze nem a zebrán, ahol elsőbbsége lenne (HA! lelép és HA! megadják, ugyebár), hanem ott, ahol a legveszélyesebb átslisszolnia; máskor csuma részeg biciklis csalingázott velem szemben, és gyorsan megálltam, miután hiába nyomtam neki a dudát: a fickó öt maradék fogát kivillantva vigyorgott vissza rám, és tovatekert, mintha mi sem történt volna. Én meg remegő kézzel fogtam a kormányt még egy fél percig, az út szélén állva. (Akkor vezettem életemben először egyedül ülve a kocsiban.)

De mostanság megint inkább gyalog (illetve tömeg)közlekedek**, tekintve, hogy nincs autóm, viszont ha nagy ritkán volán mögé ülök, kissé más szemmel nézem a szerencsétlen két lábon járó népeket. Lassítok, főleg ott, ahol tudom, hogy zebra van, meg ha gyanús manővereket hajt végre valaki a járdán. Úgy tűnik, sok autós viszont nem. Ezért a cím, ugyanis tényleg csak idő kérdése volt, hogy egy ilyen tragédia bekövetkezzen szűkebb lakókörnyékemen. Ehhez a cikkhez tudni kell, hogy valaki nagyonhülye a városvezetésnél úgy döntött, a Pécset elkerülő útvonal menjen keresztül a Kertvároson. Na most Kertvárosban lakik szerintem a város lakosságának úgy... a fele? Legyen a fele, de lehet, hogy több. Rendezett panellakások vannak ott, meg nagy zöld placcok. Teli rengeteg gyerekkel meg kutyasétáltató yodával. Meg olyanokkal, mint én, akik egyébként a városban dolgoznak. Tehát buszoznak... És ehhez időnként által köll menni ezen a bizonyos, hümm, hümm, elkerülőúton.

Az elkerülő utak természetéből adódik, hogy sok a kamion. Az autósok meg hajtanak, mint a meszes, hiszen az út viszonylag széles, belátható. Az a fehér csíkos felfestés ott az úttesten (persze lámpa nélkül, miért is ne), na annak meg nincs különösebb jelentősége. Így aztán reggelente, mikor leérek a zebrához, már kisebb tömeg gyűlik fel, tanácstalan emberek, akik nem mernek lelépni a járdáról. Mert hát olyan gyorsan mennek azok az autók. Na, ilyenkor szoktam kamikaze akcióba kezdeni, egyszerűen rálépek a zebrára, az út elég széles, marad úgy fél méter a nyomvonalig, viszont így legalább tudom jelezni, hogy hé, most már tényleg add meg az elsőbbséget!***

Hát, nem mindenkiben idéződik fel a KRESZ, fogalmazzunk úgy. Ilyenkor integetni meg mutogatni szoktam nekik széttárt kézzel, hogy amennyiben nem vette észre, szerettem volna átmenni. Rafináltan kikerülnek(!) ugyanis a zebrán. Olyan is megesik, ha az egyik oldal megadja az elsőbbséget, a szembejövő sávban magasról tesznek rá. Ha pedig az üres, még veszélyesebb manőver következik: a már álló autós mögül vágódik ki a türelmetlenkedő másik, és tapos a gázra. (Egyszer még Szolnokon ütöttek el így majdnem.)

Hova a jó büdös francba kell ennyire sietni? Hogy lehet lakott területen olyan rohadt gyorsan menni, hogy nem tud lefékezni idejében egy gyalogátkelőhelyhez közeledve?! Miért felejtik el egyesek a KRESZ-t, miután megkapják a jogsit? Három rohadt mozdulat az egész, könyörgöm: fékezek, lerakom kettesbe, aztán gázt adok, ha elment előlem a yoda a babakocsival. Ennyi. (Esetleg eggyel több, ha megáll a kocsi, mert akkor egyesbe kell tenni, ugyebár.)

A büdös francba, most jól felhúztam magam. De majd a k..va tévékettő, azurákcsabával, biztos csinál majd valami műsort, mint a motoros "jajdesajnálomszegényt" jampigyerek történetéből, aki virágott vitt a halott motoros emlékhelyére Komló és Pécs között.

Az eszem megáll, komolyan mondom.



*Egyszer láttam olyat, hogy a KRESZ-követő Suzukis megállt a piros lámpánál. Mert hiszen piros volt a lámpa. Mögötte jövő barom rádudál, rátapos a gázra, kivágódik és keresztül hajt a négysávos Kossuth Lajoson. Ha valaki járt Szegeden, az tudja, melyik útról van szó, elég az hozzá, hogy ez a majom egy kis mellékutcából tört ki a nagy fő-fő sugárútra, ahol csak azért nem rongyolt bele innen is, onnan is egy-egy b...szott nagy kamion, mert épp... mert épp nem jártak arra.
**Erről jut eszembe, nem tudom, ki volt az a nagyonhülye a pécsi "BKV"-nál, aki kitalálta, hogy a Kertvárosból befelé tartó 6-os busz vonalán nem a megszokott, tágas, de egyébként így is zsúfolt csuklósbuszok járjanak, hanem húsz éves simák, na szóval ahhoz az emberhez lenne egy-két szép szavam. És még mindig milyen jó, hogy nem Pesten kell közlekednem.
***Na most ez nem csak az osztrákoknál, de a szlovákoknál is úgy működik, hogy ha te megállsz a zebra mellett, de még nem léptél le, sőt, van addig még két métered, megállnak az autósok. Maguktól. Hogy átmehess, ha akarsz. Döbbenetes élmény, komolyan mondom.

3 megjegyzés:

Chelloveck írta...

Érdekes különben, mennyire másképp mennek néhány városban a dolgok. Itt, Budapesten elég kulturáltan vezetnek a helyiek: segítik a T-betűsöket, intelligensen beengedik cipzárban a másikat, ha sávlezárás van, átengedik a gyalogost a zebrán stb. Én is.
Gyakran megfordulok Pécsett autóval, és elég hamar feltűnt, hogy ott bizony nem divat a zebrásdi. Olyannyira nem, hogy egyszer, amikor az Ifjúság útján megálltam a zebra előtt, a gyalogos úgy nézett rám, mint valami hülyére, hogy mit állok én ott.
Ezért nem is lepődöm meg szegény néni esetén.

Jud írta...

Meghalt a kisgyerek is tegnap.

http://index.hu/politika/bulvar/bbk080522/


Ja, mondjuk Pesten meg olyat láttam, hogy két izomagyú majdnem megagyalt egy nőt, mert az hirtelen sávot váltott előttük. De tényleg jobb a pesti közlekedési morál a szegedihez meg a pécsihez képest.

adeptus írta...

Azért az ki tud akasztani az Indexben, hogy a repülőgép-szerencsétlenség, a földrengés, szökőár meg a nem különösebben fontos emberek halála náluk mind a bulvár kategóriába tartozik...