2008. június 5., csütörtök

Győzött a Detroit

Csak behúzták idegenben, de azért még mindig sajnálom, hogy az előző meccsen nem jött össze, sokkal szebb lett volna az ünneplés, így meg gyorsan kiürült a stadion, füttyöngtek az ellendrukkerek, na nem épp örömükben (érthető módon).

Most először emelte magasba a világ legrandább trófeáját európai származású csapatkapitány (Lidström), és a legértékesebb játékos is európai (Zetterberg). Annyi viking játszik a Red Wingsben, az öltözőben több lehet a svéd szó, mint az angol... A legmókásabb, mikor Dacjuk nyilatkozott, angolul ugyan, de olyan durva tajgai ruszki akcentussal, hogy öröm volt hallgatni. Remélem, sikerül neki Oroszországba vitetni a Stanley-kupát...

A vicc amúgy az egészben az, hogy majdnem megismétlődött, ami az előző alkalommal: hiába tűnt soknak a két gólos előny, bő másfél perccel a vége előtt félő volt, hogy a pingvinek megint kiegyenlítenek.* A kommentátorokban is meghűlhetett a vér, amikor belegondoltak, hogy ismét hosszabbítás jön, és ott ülhetnek akár reggelig, kora délelőttig a stúdióban...



*Kettős emberelőny egy kiállítás meg a kapus lehozatala révén.

Nincsenek megjegyzések: