Én, a béna akvarista

Tegnap vettünk néhány halacskát (a meglévőek mellé), mert egy nagy ötven lityós aksi nem elég, berendeztem egy guppitenyésztésre alkalmatos kisebbet is. Meg amúgy is, párban szép az élet, a halak meg nem élnek örökké.

Ja, és vettünk még két szép csíkos csigát horribilis összegért, viszont kiválóan lenyalták az algát a bujkálóról, és ha még szaporodnának is, az maga volna a megtakarítás.

A bajok hazaérkezés után kezdődtek. Átvedlettem kezdő béna akvaristába, mintha legalábbis nem volna már vagy tíz éve akváriumom, amit nem mellesleg ééén egyedül képes vagyok takarítani (ha nagyon megerőltetem magam), és még azt is tudom (nagyjából), mi jó a halaknak). Például ne nyomjam meg őket a rohadt hálóval, amikor megpróbálom egyenként kiügyeskedni a rohadt zacskóból. Aztán meg, nem kéne olyan helyre támasztani a zacsit, ahol eldőlhet, és a víz kifolyhat a parkettára meg a könyekre a polcon, arról nem is beszélve, hogy a halak esetleg némileg higított formában jutnak oxigénhez.

Túlélték, legyen elég ennyi.

De ettől még szörnyű lelkiismeretfurdalásom volt egész este: szegény dániónak most furán áll az állkapcsa, olyan, mintha folyton csodálkozna, tátja a száját. Legnagyobb megdöbbenésemre mégis vidáman úszkál, szemmel láthatólag jól érzi magát, és még enni is jön. Szóval ki tudja, még a végén tisztes kort megér.

Vettünk növényeket is ám. Szép, nagy, zöld levelű növényeket, és ezúttal gondosan megnéztem, van-e gyökere, mert már egyszer átvertek, amikor lenyesett, gyökér nélküli, gyorsan elrohadó növényt sóztak ránk. (Mivel ilyen kis tégelyekbe "ültetik" őket, nem látszott, hogy nincs neki, azt meg végképp nem gondoltam, hogy nem is fog meggyökeresedni.)

Piócákat, na azokat nem kértem hozzájuk, de azokat is kaptam. Soha többé nem találom már undorítónak a pókokat, a poloskákat, vagy azokat az ocsmány dél-amerikai békákat, amelyeknek a bőrükben nevelkednek a kicsinyeik, és mikor elég nagyok lesznek, akkor kijönnek, és csupa lyuk a béka háta...

Szóval piócák. Lemostam ugyan a növényeket, mielőtt beleraktam az akváriumba, de ezek a kis piszkok úgy kapaszkodnak, hogy még az erős vízsugár sem szedi le őket. Pedig nem nagyobbak egy centinél. Az egyik dög vastagsága fél centi, na, azt könnyű volt kiszúrni, a másik meg fél miliméter(!) alig volt (kb. olyan, mint egy tubifex, nem is tudom, hogy vettem észre). A bátor, agresszív kék gurámi is köszönte szépen, inkább nem ette meg.

Vicces lesz a legközelebbi akvárium mosás, na.

A nagyobbik piócát egyelőre befőttes üvegbe tettem. Kéri valaki?