2010. augusztus 1., vasárnap

Önvizsgálat

Az utóbbi időben valamiféle "kétségbeesett" alkotásba kezdtem, mint ahogy az látszik is, sokat festettem, két rövid novellát is megírtam három héten belül, és még mindig agyalok a regényen. Az ötleteim oldalakat töltenek meg, és a késztetés, hogy rajzoljak, fessek, írjak, egyelőre nem múlik. Ha létezik annak a bizonyos, napokig is eltartó ürességnek ellentéte, akkor ez az, de még milyen, és az benne a furcsa/érdekes/rossz, hogy a mélybe taszítottság, a megalázottság élménye váltotta ki. Tehát nem abból fakad (szerencsére), hanem az alaptermészetemből (én, az ellenálló), mert ennyi erővel lehetnék depressziós is, és bebeszélhetném magamnak, hogy úgysem sikerül semmi.


Már hetek óta figyelem ezt a változást, vagy legalábbis időleges állapotot (nyilván csillapodni fog, a folytonos ihletettség nem tarthat örökké), és próbálom kielemezni, valójában mi okozza. És nehéz szembenézni vele, de a "szakadék-élménynek" köszönhető.



Mindenki tudja, hogy az ideje véges, de két dolog ezzel felszínesen tisztában lenni, és átélni. Hogy bármi történhet bármikor, legfeljebb nem gondolunk rá, mert ez a tudat őrjítő, és nem is lehet együtt élni vele. És mégis muszáj. Jó ideje vélem úgy, hogy minden nap, amikor nem alkotok, elvesztegettem az időt. Ezért szinte sohasem unatkozom, mindig megteremtem magamnak a lehetőséget az alkotásra, de legalább az ötletelésre. És mindig van nálam toll, ceruza, hogy feljegyezhessem.


Egész mást, de legalábbis többet mond most nekem az oldalt olvasható Dalí idézet.


(Elképzelhetőnek tartom, hogy ez a két kis méretű akvarellfestmény jelenleg ki van állítva Vonyarcvashegyen, a II. Balaton Szalonon, feltéve, hogy a Magyar Posta nem keverte el, és feltéve, hogy beválogatták. 2008-ban a Napernyők bekerült, az idei nyári ablakaim szerintem jobbak/másabbak, de mindegy, aki teheti, menjen el kiállítást nézni IDE, mert egyébként biztos szép lehet a sok kicsi kép együtt) Ápdét: Nem válogatta be a zsűri, pedig szerintem jobbak, mint a Napernyők voltak, na mindegy.

Nincsenek megjegyzések: