2010. szeptember 28., kedd

Én így ismertem

Mondataid lassanként eltűnnek a kezdőlapról. De mindaz, amit eddig írtál és rajzoltál nekünk, megmarad - és nem csak - az internet kongó adatlabirintusában. Már jóval azelőtt véleményezted a kollégák és a kezdők, autodidakta műkedvelők munkáit, hogy én egyáltalán rábukkantam volna erre a galériára, és te  - másokkal ellentétben - sosem untad meg: a rajz és a rajzról szóló vita volt az életed, és vasárnap is te voltál az első, aki az újakhoz hozzászólt. Mert nem csak az érdekelt, te mivel töltöd meg azt a bizonyos fehér vásznat. És mi mind hálásak lehetünk, amiért így, a neten keresztül, önzetlenül elmondtad, amit gondolsz.

Azt hittem, sosem lesz okom bánni, hogy egy ideje csak felületesen nézelődtem ott; hogy már nem töltöttem fel semmit. Hogy sosem írtam a fórumon, és mindig más dolgom volt - pedig hívtál -, ha találkozót szerveztetek.

Tévedtem.



Zsilvölgyi Csaba
Hídfő Teaház

Nincsenek megjegyzések: