2010. szeptember 27., hétfő

Vasárnapi ivók

Az idei bordalfesztivált sajnos elmosta az eső, de azért mi nagy bátran besétáltunk a városba. A Széchenyi tér felé közeledve meg is ijedtünk, hogy nem csak színpadot, de borstandot sem találunk. Azért akadtak nyitva tartó helyőrségek a hideg, szürke idő ellenére is. A sok üres standot pedig birtokba vették az eső elől menedéket kereső emberek.

A rosszidő legnagyobb előnye, hogy tülekedés nélkül hozzájuthattunk a nedűhöz, attól sem kellett tartani, hogy kilökik a poharat a kezünkből. Utóbbiak woof hátizsákjából kerültek elő (egy "Borfalu", és egy "Budai Borfesztivál" feliratú, a "készlet" többi darabja az évek során nem ment át a törésteszten).


Erdélyben készült, ponyvára nyomtatott fotók paravánlabirintusában ténferegtem, pohárral a kezemben, míg woof az egyik stand alatt várt. Öregember portréja a képen, aztán ugyanő fogja portréját a képen, végül még egy kép a képben. Mosolyognak, vagy csak egykedvűen tűrnek; az egyik sorozat végén összetákolt fakereszthez támasztott fotó. Varázsütésre szólal meg a harang a tér aljában.


Az eső békésen áztatja az új kövezetet, kíváncsi leszek, hogy bírja majd a telet. A fények egyre szebbek. Eszünk két mosolygó rétest, aztán ez a stand is bezár. Először Radónál iszunk (chardonnay-t és cirfandlit), aztán egy szekszárdi pincét "választunk" (merlot-t és kadarkát), az eladók fagyoskodnak és villany híján néhány gyertyával világítanak. Meleget nem ádnak.


Őket Polgár követi (portugieser és egy cuveé), majd végül az utolsó helyőrséghez fordulunk, a Bocknál bőkezűen mért Royal-t és Ermitage-t is iszunk.




A két nő a legkitartóbb vendégek szerencséjére hiába telefonál a főnöknek, egyelőre nem jönnek értük. A tér lassan kiürül, a stand előtt azonban még tessék-lássék elborozgatnak a vasárnapi ivók.

Nincsenek megjegyzések: