2010. november 26., péntek

Idegilenesség

Néha azért érzem, hogy egy picit sűrű az élet úgy folynak egybe a hetek meg a napok mint ez a pár mondat hogy olvass el egy cikket javíts át egy másikat meg egy blogbejegyzést mert olyan ám a témája és kéne egy hírt megfogalmazni a salátába és a kiállításról is egy pár szót majd annak aki megnyitja és kéziratot kéne javítani másikat (és még mennyit) megírni plusz még fordítással haladni szépen lassan és egy csomó barátnak még el sem meséltem hogy mennyi minden történt velem mostanában és a hétvégén egyszerre két helyen kéne ott lenni és azt hittem nem fog menni erre úgy fest mégis bár ezúttal Villányban nem fogok inni csak sofőrködöm.

És közben elszomorítanak dolgok amik nagyban és kicsiben történnek miközben tehetetlen vagyok és a Napfény íze végén van az a monológ na az jár a fejemben és régen ki is írtam egy füzetbe amikor még nagyban gyűjtöttem az idézeteket és valahogy mindig tudtam hogy bármennyire is nem szeretnénk bármennyire is tagadjuk ránk is igaz.

És semmi sem számít valójában ezért élvezd ki azt ami most van mert ami ezután jön abban nem lesz köszönet ez meg egy másik idézet bár nem pontosan mindegy mert ez volt a lényege és nyilván közhelyes de ott abban a sci-fi sorozatban annyira jól jött ki egyébként egy klingon mondta mert végülis mindegy miféle szereplő szájába adod ha az ott működik kinevetni érte nem szabad azt akinek valamiért ez a jelenet mondott valamit. Ezt kéne észben tartanom amikor másokon mosolygok mit lehet szeretni bűnrossz irományokon főleg vámpírregényeken amikor ki tudja miféle blőd dolgok iránt rajongok magam is de vajon mondanak-e fontos dolgokat a vámpírregényekben ezt nem fogom megtudni soha mert el sem olvasom őket mert még azokat is csak lassanként veszem kézbe amik halmokban várakoznak hogy kinyissam végre a fedelüket.

Reggel a ködös útszakasz után Siklós fele kisütött a nap és milyen jó volt vajon ha ennél sokkal de sokkal rosszabb lesz tudok-e majd örülni ilyen részvéttelen jelenségnek mint a napsütés november végén mert ha nem meg kell tanulnom mert az azt jelenti valamilyen úton módon még mindig boldog vagyok.

Nincsenek megjegyzések: