2010. november 21., vasárnap

Novemberi ez+az

Annyi mindenről akarok írni, de nem jutottam oda, úgyhogy jöjjön egy kis ez+az, mert már amúgy is rég volt. (A laptop billentyűzetén nem tudom behozni a csillagot, úgyhogy most csak bekezdésekkel tagolok.)

Kezdem a jövő heti kiállítással, ami, ha minden jól megy, szombaton nyílik egy pécsi vendéglátóipari egységben. (Rákerestem a neten, de nem találtam honlapot sajnos, úgyhogy még elkérem a címet, és felteszem ide). Nem tudom, az kedvező fogadtatásnak minősül-e, hogy további festményeket is kértek... A megnyitón is igyekszem ott lenni, kattintgatni, és tudósítani a hűséges blogolvasókat, meg persze az internetes archívumot.

Frenetikus fotók láttak napvilágot a készülő Jég és Tűz Dala sorozatból, én már alig várom. Lehet, a könyvet is újra kéne olvasni? Remélem, Martint megihleti a forgatás, és befejezi a történetet.

Ezúton is gratulálok ravesnek, amiért sikerült teljesítenie a vállalását, vagyis minden napra egy mesét! Azért nagy szó ez, mert én pl. arra is képtelen vagyok, hogy legalább naponta egyszer frissítsem a Postaládás blogomat. Pedig ez utóbbi csak fotóblog lenne, raves viszont meséket írt, Brada pedig rajzolt hozzá... Gratulálok, fiúk!

Tárgyalok. Élvezem. De azért felkészülni rá nem sétagalopp, és nagyon észnél kell lenni. Más élőben látni a vádlottakat és a tanúkat, mint a jegyzőkönyvben olvasni a vallomásokat, csak ajánlani tudom mindenkinek (főleg annak, aki írással kacérkodik), hogy menjen el nézőnek a bíróságra. A tárgyalások nyilvánosak; legfeljebb előzetesen tájékozódni ajánlatos, melyikre érdemes beülni, mert azért van, ami elmarad, vagy külső szemlélőként unalmasabb végigülni.

Remélem, a napokban megkapom az ÚG tiszteletpéldányomat, mármint ami a 17-es számot illeti, ugyanis a 16-osból még a mai napig nem kaptam meg a magamét... Hogy miért? Nos, ez majd egy másik bejegyzés témája lesz. Az is megér egy misét, vajh igaz-e, és ha igen, miért, hogy a 17-esből nem kerül a boltokba? Ha tényleg így van, csak megrendelni lehet, előnye, hogy olcsóbb, hátránya, hogy a valószínűleg eddig sem túl nagy számú olvasókhoz nem jut el az infó, hogy hahó, mostantól rendelés van, nem a boltban a megszokott helyen kutakodás! Onsai már reklámozta a kötetet, köszönjük.

Újabban ismét frissítem a deviantartos oldalamat, bár a képeket itt is láthattátok, a deven egyben hemzsegnek.

Valami zseniális könyvet olvasok, a szerző neve Temesi Ferenc, a műfaj pedig szótárregény(!), címe: A por. Nem csak porlódiaknak (szegedieknek, vagy Szegeden valaha pár évet lehúzott embereknek) tudnám meleg szívvel ajánlani, de azoknak is, akik szeretnének valami egészen különlegeset olvasni, bepillantani az 1800-as évek dél-vidékébe, ugyanakkor a '70-es évekbe is... Szüleim - mindketten Szegeden végeztek főiskolát, egyetemet - mindig is nosztalgiával viseltettek a város iránt, ám mire én egyetemre jártam ott, azok a bizonyos törzshelyek megváltoztak, bezártak. Magam nem vagyok egy nagy "buliarc", talán ez is tehet róla, hogy számomra ilyen legendák, mint a "Lófara" vagy a "Sárkány", nem alakultak ki (JATE Klub? Jaj.), de ezt a könyvet olvasva átérzem, miért szerették a szüleim (és Temesi Ferenc) Szegedet, és miért voltak tényleg ezek a leggondtalanabb éveik. De nem csak emiatt különleges, múltidéző olvasmány A por. Temesi humora és drámaérzéke félelmetes, a könyv szerkesztése  pedig egyszerűen zseniális. (Mint mondtam, szótárregényről van szó, tehát az egyes címszavak alatt anekdota szerű történéseket örökít meg, melyek szép lassan kirajzolják a szereplőket és a korszakokat). A nagy árvízzel kapcsolatos szócikkek különösen megrendítőek.

Hihetetlen ez a november, mintha felcserélték volna a szeptemberrel, de így utólag nem bánom, mert szeptemberben nem lett volna módom kirándulni, most viszont igen. Hamarosan több fotót is felteszek a blogra, mert voltunk Mártélyon, és a hétvégén Nemesvámoson, dagonyáztunk sárban, futott át előttünk sebesült vaddisznó az úton, és aprócska pókokat is megfigyeltem, amint a seggüket meresztik a szélbe, elrugaszkodásra készen.

2 megjegyzés:

adeptus írta...

A Por tényleg zseniális, egyik kedvenc magyar regényem, Temesi meg az egyik kedvenc íróm. A Híd és a Pest is marha jó, a Kölcsön időről nem is beszélve, mindegyikben érdekes játékokat űz a szerkezettel.

Az Amszterdam satöbbi sem rossz, de az kevésbé egyedi.

Jud írta...

Adeptus: tervezem is, hogy sort kerítek rájuk, mert a A por eddig teljesen meggyőzött.