2010. november 28., vasárnap

Szombat este

Némi szervezetlenség ellenére megnyílt a kiállítás szombaton, nem voltak sokan, ami talán annak is köszönhető, hogy csak néhány nappal az esemény előtt dőlt el, hogy akkor pontosan mikor és hol. Ami azért egy kiállításnál nem utolsó szempont. Sajnos az is csak öt perccel a tervezett megnyitó időpont előtt derült ki, hogy nincs, aki konkrétan megnyitóbeszéddel készült volna, végül a pub tulajdonosa mondott néhány felvezető gondolatot (jól sikerült), aztán mi, festők, rajzolók (legalábbis, akik megjelentünk) bemutatkoztunk néhány mondat erejéig. Szerencsére az is kiállt, aki először nagyon ódzkodott tőle, hogy idegenek előtt megszólaljon. (Én ezt annyira kezdem megszokni, hogy rá kellett jönnöm, akár hosszabban is tudtam volna beszélni magamról, ami azért nem volt mindig így.)

Mindettől függetlenül köszönettel tartozom többeknek, így a hely tulajdonosainak és D.E. rajzostársnak, hogy a kiállítást lehetővé tették, illetőleg én is részt vehettem rajta.


A kiállítás anyaga változatos, jó értelemben vett amatőr, a csendéletektől kezdve az alakrajzokon át a portrékig, absztraktig, tájképekig minden van, amik mellett - még ha el is üt tőlük - elfér az én szürrealista mesevilágom.

A kiállítás után kikocsikáztam a vendégeink után Villányba, ittam egy teát a sajttálhoz meg a zsírosdeszkához (ez a nem absztinens sofőrök sanyarú sorsa); a szomszéd asztalnál már erősen felöntöttek a garatra, ezért néha alig hallottuk egymást a western kártyaparti közben.

Nincsenek megjegyzések: