2011. január 19., szerda

Díjas elmélkedés

Amikor ilyeneket olvasok*, arra jutok, hogy tényleg el kéne gondolkozni Merras felvetésén**, miszerint e-formában kiadott műveket is lehessen nevezni, különben a 2012-es díjkiosztóra (ha lesz még Zsoldos-díj) kb. 10 novellát kell csak elolvasnia és értékelnie a zsűrinek - ennél több magyar nem igen jelenik meg a Galaktika lapjain egy év alatt. Ha esetleg még 1-2 magazin, pl. a Roham*** nevez, akkor is csak töredéke fog versenyezni a díjért a mostaniakhoz képest (de alighanem már idén is lesz visszaesés). Miközben ugyanannyian, ha nem többen írnak sci-fit...

Tudvalevő, hogy a kiadók sok esetben aszerint válogatnak és adnak ki valakit (túl a személyes ismeretségen és barátságon), hogy milyen esélyekkel indul a díjért (ha nyer, fel lehet ragasztani a borítókra, hogy Zs-díjas), vagy akár már el is nyerte azt (és a borítóterven szerepel, hogy Zs-díjas). Ráadásul a jelöltekről még mindig írogatnak blogokon, nagyobb honlapokon (ingyenreklám). Ha ebből a lehetőségből kiszorul a jelenleg sci-fit rendszeresen írók mondjuk 95 %-a, a kiadók dolga is megnehezül, hiszen semmiféle külső visszajelzés nem fog rendelkezésre állni a szerző írásairól, és a kezdők/első regényükkel kilincselők novella megjelenéseket sem tudnak begyűjteni (márpedig ez a kiadók vesszőparipája, hogy mindenki próbálkozzon rövid történetekkel a regények előtt).

Nem megoldás felpakolni a netre, mert ha magánhonlapra teszik fel, azt SENKI nem olvassa. Azt pedig kevesen vállalják, hogy rendszeresen e-magazinokban publikáljanak, ha még van remény papír alapú kiadásra. (Holott hányan olvasnak el mondjuk egy Avana Arcképcsarnokot? Egy lfg.hu-ra küldött novella fényévekkel több emberhez jut el. Mégis, előbbi nevezhető volt, utóbbinak olvasói vannak.)

Az egészben az a nagy feneség, hogy többségében sem a neten, sem a nyomtatásban megjelenő novellák nem minőségiek, jobbára közepesek, legjobb esetben tisztes iparos munkák, és ha továbbra is az alapján jelenik meg valaki, hogy ki kit ismer (ezen igazán nehéz változtatni), ez a hozzáállás hosszútávon legalább annyit fog ártani a zsánernek, mint a '90-es évek elején történtek.

Azon is el kell gondolkozni, hogy kell-e egyáltalán díj - legalábbis ilyen feltételek mellett -, ki akarja igazán megreformálni (ó, hányan próbálkoztak vele, és nem lett belőle semmi), vagy érdemes-e alapítani egy másikat? Ha már az ÚG 17.-ről volt szó a poszt elején, akkor térjünk vissza rá egy gondolat erejéig. Abból, amennyit eddig elolvastam belőle (az enyémet is beleértve), egyszerűen nem elég jó. (És most nagyon enyhe voltam). Olvassatok el random egy Clarkesworld novellát. (Itt most "átmehetnék SFinsiderbe", és felsorolhatnék rohadt sok nevet, hogy kit érdemes elolvasni, mindegy, a lényeg, hogy be kell látnom, mennyire igaza van Kánai Andrásnak. Messze vagyunk. Fényévekre. Tematikában, kifejezésmódban. Na nem az angolszász piactól általában - a nagy számok törvénye alapján a többség ott is értékelhetetlen -, hanem az angolszász piac legjeitől.) És ez alapján azt mondom, jobb is, hogy nem lehet jelölni az ÚG 17-et. (Még ha tudom, a benne lévő novelláknak nem az angolszász piac elitjével kellene versenyezniük, hanem más kiadványok valószínűleg cseppet sem, vagy nem sokkal jobb írásaival).

A kérdés kérdés marad: miért nevezünk/díjazunk közepes-rossz novellákat? Miért jelentetünk meg közepes-rossz novellákat? Miért is szomorkodunk egy megszűnőben lévő/már megszűnt kiadvány felett, ha  valójában évente egy olyan antológiát is bajosan hoznánk össze, amiben kizárólag közepesnél jobb novellák kapnak helyet, amelyekben nem újrafelhasznált ötletekkel operálnak, vagy ha igen, legalább a megvalósítás újszerű.

És mégis, szükség van ezekre a kiadványokra, mert azért időnként kinevelődik egy-két jó író, és ha semmi sincs, amiben megjelenhetnek, visszajelzést sem kapnak. Szs két nagyszerű cikkben is értekezik az SFmagon az e-book elterjedésének magyar sci-fire gyakorolt hatásáról. Azt hiszem, idővel egyes netes honlapok köré fognak szerveződni az írók, ennek már most van jele, és idővel ki fog alakulni az igény egy e-díjra is, akár az Avana révén, akár más módon. Mert valamilyen szinten muszáj lesz válogatni a netet kézirataikkal elárasztó, kétségbeesetten elismerésre vágyó írók között. Addig is, nem irigylem a még talpon maradó utolsó, papír alapú SF kiadványok szerkesztőit, ha az asztaluk eddig zsúfolt volt, hamarosan még inkább az lesz.



* Persze, az is megér egy misét, miért jutott odáig az egykor szebb napokat is látott Új Galaxis, hogy kvázi POD-os kiadvány lett belőle.

** Idemásolom, mit írtam kommentben:
"Merras, ez érdekes téma és rengeteg kérdést felvet.
Az előszűréshez támpontot adhat a Hugo-díj szavazási rendszere. Szerintem.
http://www.thehugoawards.org/the-voting-system/
Ugyanakkor bármilyen előzsűrizés, netes szavazás, fészbúkos lájkolás (na ettől ráz engem a hideg, én pl. soha az életben nem regisztrálok oda, lehet kövezni, de jó okom van rá) szükségképpen vitákhoz, félreértésekhez vezet. Aki több szavazót mozgósít, ugye…
Az egész kétség kívül egyre nagyobb probléma lesz, és fontos már most gondolkodni rajta. Mert hát tényleg: 5 eladott pld az 500-ból, POD-nál 500 kinyomtatott könyv, és jelölhető a regény… Még csak szkeptikus sem lehetek, mert egyre több embernek lesz e-readerje, és amikor még én is azon morcogtam, hogy minek is a Zs-díj kisregény kategóriában, amikor NINCS sci-fi kisregény, két év alatt mégis jelent meg annyi, hogy jövőre ki tudja osztani a zsűri e kategóriában is a díjat. Úgyhogy belátom, tévedtem, és nyitott vagyok az e-Zsoldosra.
Ha lesz e-könyves díj, akkor az valószínűleg ösztönzőleg fog hatni az e-könyves piacra.
A kérdés az: mitől lesz egy e-könyv kiadása “hivatalos”, jelölésre érdemes szemben azokkal, akik szimplán átkonvertálják a Wordben megírt kis kéziratukat e-olvasó formátumra, és feltöltik a netre? Szerintem nem előzsűri/előválogatás/szavazás kell, hanem talán inkább olyan netes fórumok, “hiteles helyek”, “kiadók”(?) kialakítása, hogy csak az ott megjelent (bizonyos összegért letölthető?) e-művek lehessenek jelölve.
Ha az előzsűrizést és a “hiteles helyeket” mixeljük, abból kisülhetne pl. egy ilyen megoldás:
már most is vannak olyan e-magazinok, honlapok, amelyek egyfajta e-könyv műhellyé is válhatnának, és kapnának egy kvótát, hogy évente hány náluk megjelent netes tartalmat jelölhetnek a díjra. Ezt eldöntené az adott honlap szerkesztősége. Ehhez persze definiálni kellene a szerkesztőséget, sőt, az e-zine fogalmát, de talán ez nem volna olyan nehéz. (Pl. “hiteles hely”: legalább 3 fős szerkesztőség, hetente 4x frissül – nem átvett tartalommal!, és a látogatottsága x. letöltés havonta. Vagy: mivel úgyis mindannyian tudjuk jól, melyek azok a honlapok, amelyek rendszeresen foglalkoznak sci-fivel és közzétesznek novellákat, szóval e honlapok szerkesztői/delegáltjai/kritikusai/üzemeltetői – és persze az Avana képviselői – leülnek egy vendéglátóipari egységben, és megegyeznek a szabályokban. Fantazmagória, tudom. :D )
Nyilvánvalóan minden szentnek maga felé hajlik a keze, de a viták, hogy adott honlapról melyik műveket jelöljék, eldőlne saját berkekben, a szerkesztők fórumain, és sértődés is legfeljebb házon belül lenne, ami sokkal kezelhetőbb. A sértődést csökkentheti továbbá a kvóták meghatározása, tehát nem csak egyet lehetne jelölni, hanem mondjuk hármat, kategóriánként.
(Mellesleg, egy ilyen rendszer már most letesztelhető lenne azon, ha mondjuk az egyes ilyen honlapokon megjelenő írásokat jelölni lehetne egy külön kategóriában.)
Na mindegy, ha ez megoldódik, újabb kérdés lesz: e-könyv csak e-könyvvel, vagy papírral is versenyezhet?
Hogy fog hozzáférni a zsűri az e-könyvekhez? Elvárható, hogy vegyenek egy e-readert? Vagy biztosítson nekik az Avana? (Szerintem az éves ktgvetésüket elvinné :D ).
És végezetül, de nem utolsó sorban: mi volna, ha ezek a “hiteles helyek” alapítanának egy külön e-díjat, afféle teszt-díjat, kizárólag netes tartalom számára. Maga a díj is virtuális lenne, semmiféle anyagi vonzattal nem járna. Vagy mondjuk a díj lehetne az, hogy az adott évben nyertes novellá(ka)t lefordítanák angolra, és a szerző külföldön is kilincselhetne vele. (Fantazmagória 2. Tudom, ez is sok kérdést felvet, most csak ötletelek.)
Hogy ki zsűrizne? Mondjuk szintén e honlapok delegálnának, részben felkérnének embereket. Szempontok kidolgozhatók. Fantazmagória 3, tudom. :D
(Érdekes, hogy ott vannak pl. a finnek, és van 5 fantasztikus irodalmi díjuk, nálunk egy, és csak sci-fi, bocsánat, kettő, mert lesz KIMTE-díj, de vajon elférne-e ezek mellett egy harmadik? Persze ez már messzire visz.)"

*** "...ennyi erővel bárki kinyomtathat színes fénymásolóval 500 példányban szórólapot a művével, és osztogathatja az aluljáróban, mint Zsoldos-díjra nevezett írást. Én szívem szerint a Rohamot kizárnám." - írja kommentben Jobbágy Tibor, Avana tag, ÚG szerkesztő. Persze ennek is vannak érthető okai, meg annak is, miért zárkóznak el az e-díjazástól. Az e-díj támogatói azonban csak annyit szeretnének, legalább beszéljük meg, oszlassunk el kételyeket, vessünk fel problémákat.

11 megjegyzés:

acélpatkány írta...

Az ÚG-t azért sajnálom, mert így tényleg beszűkül a terep a novellákat írók előtt.

Tavaly 53 novellát jelöltek. Ennek a kétharmada kötődött a Galaktikához (ne feledjük, tavaly nem volt se a Hiperhez/Metához se a Kétszázadikhoz hasonlító kiadvány, most csak a magazin marad), egyharmad ÚG (most kihagyom az egy szem Rohamos és Cherubionos novellát). Vagyis úgy néz ki, hogy becslések szerint olyan 20 novella lesz idén jelölve, maximum 30, ha esetleg AACS/Cherubion novellák is befutnak (amit kétlek).
És akkor még ugye nem is beszéltünk a másik részről: két regény van, amire nem osztanak díjat. Van ugyan az 5-6 kisregény, de az nem ugyanaz, már csak írástechnikai szempontból sem (nem mindegy, hogy valami egy felduzzasztott elbeszélés vagy egy lebutított regény). Ez egy újabb szűkös esztendő lesz a díj életében.

Az e-díjat meg lehet oldani, erre is vannak metódusok nyugaton, persze nem tudok mondani példát. ("-Hogy ez nem volna négy öl? - Csak nem tudom. Lehet hogy van.") Bár ne feledjük, hogy csak egy díj nem oldaná meg a hazai fantasztikum gondjait...

Chelloveck írta...

Mondjuk a terep be éppen nem szűkül, ezzel nem értek egyet. Hogyhogy a terep. Nem szűkül az.

Névtelen írta...

Chelloveck: ezek szerint te tudsz olyan új, papír alapú SF megjelenési lehetőségeket a kezdőknek/novellistáknak, amik átvehetik a tavaly megszűnt AACS, a megszűnés szélére került ÚG, az egyre kevesebb (évi 1-2!) Cherubion antológia helyét?

Jud

Chelloveck írta...

No, akkor valamit én értettem megint félre?
Egyelőre nem szűnt még meg az ÚG. Csak kevesebb példányban jön ki. Ha megszűnik, természetesen beszűkül, ez világos.
Én acélpatkány szavait úgy értelmeztem, hogy már most be van szűkülve, de most még nincs, legalábbis ÚG-ilag. Természetesen az ACs olvasottságát vagy a Cherubion-kötetek megjelenési gyakoriságát nem követem figyelemmel.

Névtelen írta...

Sziasztok.
Néhány megjegyzést tennék.
Először is, az ÚG 17-es száma olyan technikával készült, hogy a kiadó csak a megrendelt darabszámokat nyomtatja ki. Ennek fényében én örülök, hogy a megjelenés óta már 400 példányt megrendeltek, és ez több, mint amit a legutóbbi számokból eladtak. (Továbbá ez a példányszám még följebb is mehet ebben az évben, csak már nem lesz nevezhető a Zsoldos-díjra.)
Aztán Jud, már ne is haragudj, de egy kicsit fals dolog összehasonlítani egy angolszász nyelvterületen válogatott novelláskötetet, egy magyaron válogatottal. Nyilvánvaló, hogy az oda beérkező több ezer írásból kiválogatva 10-et "parádésabb" kötetet eredményez, mint a hozzánk beküldött 40-ből kiválasztani ugyanúgy 10-et. Persze megtehetnénk, hogy csak akkor adjuk ki a kötetet, ha megérkezett az a 10 frappáns, egyedi, soha nem olvasott ötlettel felvértezett novella. De akkor az olvasóknak 3-4 évet kellene várni egy-egy kötetre, mire összegyűlik a megfelelő számú írás.
Egyszóval mindezek fényében hidd el, a megjelent írások a legjavát prezentálják a kezdő írók fél év alatt összegyűlt műveinek.
És hidd el, azért van ember, akinek ezek az írások is tetszenek (a Tiedet is beleértve :)), mivel a válogatás során bele sem szerkesztettem olyat, amelyet legalább hárman nem támogattak a szerkesztőbizottságból.

Marco

szs írta...

Egyszerű a megoldás. Mivel az ÚG gyakorlatilag POD kiadvánnyá vált, a POD-os szabályt kell rá alkalmazni, vagyis amikor eléri az 500példányt, akkor válik jelölhetővé. POD-os viszonylatban a 400 egyáltalán nem rossz, a következő zsűrizésre pedig minden bizonnyal eléri az 500-at is.

onsai írta...

Szerintem anno indítványoztam a kgy-n a POD-os kiadványok 2 éves nevezési időtartamát. És mintha megszavazták volna (utána kéne nézni).
Az ÚG most POD-os, szóval jövőre nevezhető, ha még eladnak belőle 100 pld-t. Nem látok problémát.

A pld-t nem kéne levinni, mert az más folyamatot is beindít.

Ami az e-bookot illeti, a fizetős e-bookokra lehetne alkalmazni a POD-os szabályt, azaz, ami eléri az 500 (ellenőrzött!) letöltést, azt be kéne engedni a papírmezőnybe. Esetleg egy Avana tag indítványozhatná ezt, ha egyetért.

Ez amúgy megint a zsenikategória, de nem baj. Ha az e-book nevezhető, akkor több megbecsülése lesz, és előkérülnének a fiókban heverő kéziratok.

onsai írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Jud írta...

"Természetesen az ACs olvasottságát vagy a Cherubion-kötetek megjelenési gyakoriságát nem követem figyelemmel."

Chello, a korábbi évek novellanevezéseinek legalább a harmadát rendszerint az egyik vagy a másik tette ki, idén pl. az utolsó AACS-k jelölhetők.

Marco: ismersz, a műhelyben is rendszerint szigorú voltam, talán olykor - saját tudatlanságom okán - túlságosan is. Amikor kézbe vettem az ÚG 17-et, nem vártam eget és földet a négy sarkából kimozdító írásokat, de valamivel jobbakat igen. Ráadásul a névsort elnézve többünk nem is kezdő. Mindennek pedig az égvilágon semmi köze ahhoz, hogy vannak, akiknek ez a válogatás tetszeni fog, beleértve az én írásomat is.
Annak sosem voltam híve, hogy elhallgassuk a negatívumokat, hogy elnézzünk hiányosságokat pusztán azért, mert valaki kezdő. Annál inkább fontos, hogy elmondjuk, mi a gond, mert abból tanul minden - a kritikára nyitott - szerző. Ez ugyanígy áll a nem kezdő írókra, tehát rám is.
(Az egész bonyolult dolog, mert ezzel azt is mondom, hogy rendben, jelenjenek meg a gyengébb írások is, hogy a reakciókból levonhassa a következtetést minden szerző).

szs: a 400 pld. POD-os kiadványnál kimagasló. (Sőt, sok antológiához képest is az, amik nem POD-osok voltak...) Ez pedig azt jelzi, hogy van még olvasótábor (az utóbbi évek ellenére is), és érdemes folytatni a munkát. (Én a 400 pld dolgot eredetileg úgy értelmeztem, hogy ennyit nyomtatott ki alapból a nyomda, és ebből nem tudni, mennyi fogyott el).

onsai: az e-bookról egy-egy mondatban ötletelni szerintem felesleges, nagyobb átgondolást igényel már csak a technikai háttér, ellenőrizhetőség miatt is.
A POD-ok jelöléséről: ezt legjobban az Avanának kell tudnia. :)

Chelloveck írta...

"Chello, a korábbi évek novellanevezéseinek legalább a harmadát rendszerint az egyik vagy a másik tette ki, idén pl. az utolsó AACS-k jelölhetők."

Jud, én ezzel teljesen tisztában vagyok, csak én nem ezek szerint a szempontok szerint mérlegelek. Az ÚG-ra is azért mondtam, hogy attól nem szűkül be, mert attól, hogy nem jelölhető, publikálni még lehet benne. Én nem mindig azon görcsölök, hogy zsoldos vagy nem zsoldos. Ettől függetlenül a 16-oson kívül minden ÚG-t olvastam, ami nem Ambrus Attilás, sőt az AAcs-k nagy részét is.
Akik most ezt az új helyzetet tragikumként értékelik, azok szerintem nem elsősorban a megjelenési lehetőséget veszik figyelembe, hanem a nevezhetőséget. Nekem mint nevezni nem szándékozónak persze tökmindegy, hogy most négyszáz vagy ötszáz. Mégsem én értettelek félre akkor titeket, hanem ti engem. :)

acélpatkány írta...

Azért lássuk be, hogy s ZSP jelölés azért jó, mert 1) felhívják a művekre az olvasók figyelmét 2) foglalkoznak vele többen, kapnak kritikát a szerzők, tök ismeretlen emberektől, ami azért nagy szó itt a pocsolyában.
Persze ha van aki pl. az ÚG-kről minden hátsó szándék nélkül véleményt mond az csak jó, és respect neki.

A 400 eladott pld. pedig tényleg jó.