2011. április 25., hétfő

Áprilisi ez+az

Az SF blogoszférában többen is kellemes Húsvétot kívántak, csatlakozom én is: kellemes Húsvétot!

***

Fotók, amiket már régóta fel akartam tenni egy nem rég ejtett túránkról (Boda-Bükkösd-Boda útvonalon).







 ***

Két szakmai programon is voltam mostanság, az egyik a Pécsett megrendezett OTDK, ahol az ún. Különös részi szekcióba ültem be és hallgattam végig a joghallgatók előadásait. Több mint hat éve magam is ott álltam, ahol ők, akkor izgalmas (rémisztő) volt előadni, főleg, hogy ebben aztán alig lehetett gyakorlatom, és a témám sem a legkönnyebbek közé tartozott. A mostani dolgozatokat nem olvastam, ezért csak az előadásokból kaptam képet a témáról, álláspontról. Meglehetősen vegyesnek tűnt a felhozatal, és mintha a többség nem a tudományos oldalra helyezte volna a hangsúlyt. "Bulváros", "közhelyes" megállapításokat annál többet kaptunk; e mezőnyben érzésem szerint megérdemelten nyert a szegedi társszerző páros eredeti ötletükkel a régészeti lelőhelyek büntetőjogi védelmével kapcsolatos témában.

A másik szakmai programon viszont nem én hallgattam, hanem előadtam, Szegeden; arról, milyen is munkába állni, dolgozni a gyakorlatban (jogász szakosok mást sem hallanak, hogy az elmélet és a való élet merőben más). Talán nem riasztottam el a pályától az érdeklődőket.

Mindkét alkalommal megállapítottam, hogy egy csepp nosztalgia sincs bennem az egyetemi évek iránt, ahhoz képest, hogy azt mondták, visszasírom még azt a leggondtalanabb időszakot! Egy nagy frászt. Gondtalannak nem nevezném, ellenben stresszesnek és fárasztónak. Mintha semmire nem lett volna időm a kusza és zsúfolt órabeosztás miatt, a vizsgaidőszakról meg ne is beszéljünk.

Apropó, vizsga, hihetetlen, hogy még mindig újra és újra tudatosítanom kell magamban, nincs több tanulás egy ostoba megmérettetésre, nem megy el a szabadidőm értelmetlen jogszabályok bemagolására. A tavalyi szakvizsgázás, úgy látszik, az agyamba égett. Írok is a reformról egy tanulmányt (pusztába kiáltott szó), hátha sikerül magam mögött hagyni végre.

***
Bár 15. heti SFmag Hírsalátánkban megjelent, itt is ajánlom mindenki figyelmébe ezt az interjút Bradbury-vel. Már több mint egy hete, hogy olvastam, de még mindig bennem motoszkál. Különösen a vége. Némileg megmagyarázza, miért ír ilyen érzékenyen Bradbury.

***

Pályázatos novellákkal küzdök, barátkozom, néha, ritkán, elvétve, örömködöm. Készítek az LFG-re statisztikát és egy általános véleményt is fogok írni (pusztába kiáltott szó második felvonás), mert azért típushibák szépen felszínre kerültek. (Nem, nem én vagyok az egyetlen ítész. De talán a vajszívűbb igen).

***

A végére még egy kép, Szegeden készült a hétvégén, a Széchenyi téren:

3 megjegyzés:

acélpatkány írta...

Azért írhattál volna, hogy Szegeden leszel ;)
Egyébként meg nagyon szép most a város, én szombaton egy paneldzsungel közepén botlottam egy virágba borult kis zöld "rétre", azt hittem menten lefekszem a fűbe.

(Típushibákról: majd mesélek a ZSP-s novikról, nagyon egyet tudok érezni veled...)

Jud írta...

Gondoltam, hogy megkapom majd a szegediektől. :D
(Ez mindig kutyafutta, meg családi banzáj, ráadásul nem is gondoltam, hogy Szegeden maradsz az ünnepekre).

Kíváncsi leszek a ZSP-statisztikára!

acélpatkány írta...

Látod, arra én is... :)