2011. május 25., szerda

A finn példa

Finn hetet tartunk az SFmagon, három ismertetőm már olvasható is a honlapon:

- az irigylésre méltó finn SF életről két részben (egy és kettő),
- egy angol nyelven olvasható magazinjukról (Usva, 2010/3. sz.).

Amikor a háttéranyagot gyűjtöttem, teljesen ledöbbentem, mekkora rajongói bázis, klubélet van náluk (pedig a lakosok száma fele annyi, mint itt), és hihetetlen mennyiségű angol nyelvű anyagot tesznek fel a netre folyamatosan. Néha elgondolkodom, előfordulnak-e náluk flémek, összezördülések, vagy vitáikat hűvös nyugalommal intézik "virágozzék minden virág" (vö. milyen sok SF-F irodalmi díjuk van!) alapon? Vagy pedig tényleg vannak virtuális vérre menő szájkaraték, de nem kommunikálják kifelé?

Igen, végülis, a magyar helyzetről lehetne olyan cikket írni, ami alapján minden fenékig tejfelnek tűnne.

Nekik két szerzőjük is van, akik valószínűleg katalizátorként hatnak majd a finn SF angolszász térhódítására. Ennek már látni a jeleit: 19. heti hírsalátánkban írtuk, hogy Jeff Vandermeer idén finn szerzők műveiből tervez e-antológiát.

Azt hiszem, nálunk sem ártana valami Usvához hasonló, nem titkoltan a világnak szánt bemutatkozó. Csak kérdés, kik, milyen alapon kerülnének bele? Ki szerkesztené? Ki fordítaná? Na jó, kiveszem a kezem a biliből.

1 megjegyzés:

Nihil írta...

A finnek aztán nagyon visszafogott emberek, tapasztalataim szerint (is).
Náluk egy flém kábé így nézne ki:
- Maga egy cenk!
- No, és lefogadom, akkor már hitvány is, mi?
- Odáig nem merészkednék, de attól még cenk!
Jó, azért vannak cifra káromkodásaik, de "ölre menő" viták cseppet sem jellemzőek. :)