2011. július 15., péntek

Önarckép

160 K. Ennyinél tartok egy végeláthatatlan irományban. És paráztam, mert beláttam, hogy nincs klasszikus (elvárt) értelemben vett története, cselekménye, íve. Nem is lesz, ha azt akarom kihozni belőle, amit eredetileg gondoltam. És már nem is törekszem rá. Nick Mamatas posztja "feloldozott".

(Igen, megint valami olyat írok, ami se nem SF, se nem kortárs, hanem valahol egy meghatározhatatlan, elvont sávban leledzik).

Nincsenek megjegyzések: