2011. október 21., péntek

Témák

Sok minden történt mostanság, amikről külön nem írogattam, pedig elgondolkodtatott, úgyhogy most vegyesen csapongani fogok mindenféléről.

Sosem festettem önarcképet, illetőleg, amikor megpróbáltam, az csak pitty-putty volt, nem igazán elgondolkodó, kiveséző, arc mögé néző festmény, hanem mondjuk... hasonlít-e a rólam készült fotóra ez az izé itt. Végül csak belefogtam, akaratomon és tudtomon kívül, de nem ecsettel, hanem ezzel az ótvar billentyűzettel, amin most gépelem ezt a bejegyzést. Elejétől végéig ösztönből írtam (mint A szeretet egyenleteit), csak ez nem három oldal lett, hanem több mint 260 ezer leütés. Ha épp nem tudtam, hogy folytassam, nem erőltettem. Néha tudatosan elvágtam a fonalat, hogy csak másnap vegyem fel, és hagytam az agyam kattogni addig is. Volt egy hirtelen jött, vezérfonálul szolgáló koncepció, de az, hogy éppen úgy alakult a cselekmény, és éppen arról kellett írnom, amiről, az jóformán végig rögtönzés. Fogggalmam sincs, jó-e. Mostanság kezdem újraolvasni.

Vannak bizonyítékok arra, hogy valami elsőre, azonnal úgy tökéletes, ahogy van, és utóbb már alig kell alakítani. "Isten feléd mutat", mondta egyszer egy zenész a távoli ismeretségi körömből. Én ezt olyasmire értem, mint amikor Clare Torry felénekelte a The Great Gig In The Sky-t.

Ismét olvasható egy cikkem az SFmagon, a jövő hét a World Fantasy díj jegyében telik, én a képzőművészekről írtam pár gondolatot.

Végül mégis hozzászóltam, elmondtam, mi a gondom a Magyar Fantasy díj jelenlegi szabályzatával. Majd meglátjuk a gyakorlatban, mi mindent kell esetleg átalakítani.

Mostanság foglalkoztatni kezdett az e-könyv téma, régi cikkeket olvastam el, amikre anno annyira nem kerítettem sort (beleértve külföldieket), még egy SFportalos videófelvételt is megnéztem egy kerekasztal-beszélgetésről, sőt, átböngésztem a hazai állatorvosi ló fórumot (e-könyv vs. papírkönyv) az LFG-n. Hát, nem egyszerű a kérdés. Egyáltalán nem vagyok optimista - de itt és most nem folytatom, az SFmagon a tematikus hetünket követően lesz majd egy cikkem erről úgyis.

Hamarosan lezárul a közönségszavazás az LFG "Mágia-maffia" novellapályázatán. Az ízlésekről vitát nyitni botorság, így, utólag sem változtatnék a sorrenden és a kiválasztott novellákon.

Van, amiben jobban állunk a horvátoknál SF terén. Nem rég megnéztem egy angol nyelvű, az EuroConon készült kerekasztal-beszélgetés videóját (az SFmag egy korábbi hírsalátájában linkeltük), amin egy horvát SF író azt mondja végszóként, arra a kérdésre, hogy mit szeretne a következő három évben elérni: ha az orosz kolléga azt mondta, évente 650 új SF regény jelenik meg náluk, akkor ő 650 olvasót kíván a horvát szerzőknek. A horvát sci-fi olvasó réteg ugyanis egyáltalán nem lojális a saját íróik iránt, nem bíznak bennük, ill. nem tartják őket annyira, hogy pénzt adjanak a műveikért - az ingyenes példányokat a SFerakonon persze elfogadják. A fentebb említett magyar e-könyves kerekasztalon elhangzott, hogy a hazai zsánert megmentheti az SF olvasók lojalitása. Nos, ha tényleg ezen múlik, a horvátokat biztosan nem.

Ott leszek a november 12-ei nagy budapesti sci-fi napon, gyertek el ti is! (E bejegyzésben írt témák részben tuti előkerülnek majd, sok más egyébbel együtt).

Nincsenek megjegyzések: