2011. december 7., szerda

Közönségszavazás


Küldtem egy írást a Tilos Rádió és a Galaktika SF pályázatára, és mint kiderült, közönségszavazás is lesz: minden pályamű olvasható, "kedvelhető", köztük az Elvitatás c. történetem.




Kedveljetek kedv és ízlés szerint.

7 megjegyzés:

onsai írta...

Elég rossz ez a megoldás, hogy nem lehet látni, csak egy sablonképet a szerző neve és a mű címe helyett.
Nem lehet nekik szólni?

onsai

Jud írta...

A bal alsó sarokban ott a név és a cím, de csak ha rákattintasz. Egyébként ha a képek fölé viszed a kurzort, kiírja a nevet és a címet.

Névtelen írta...

Az Elvitatásról:

Furmányosan tálalt, ügyesen megírt novella, de lényegében csak öncélú elmetorna, ráadásul hamis premisszákból indul ki. Az űrhajót hátrahagyó közösség - ha már egyszer saját parlamentjük, jogi korpuszuk és pénzrendszerük van - lényegében egy funkcionális államszervezetnek minősül. Na most, minden állam - kivétel nélkül mindegyik - valamilyen fokú erőszakmonopóliumot vindikál magának, és ennek révén bizonyos körülmények között alapból fenntartja magának a jogot mások élethez való jogának az elvitatására. Nem a halálbüntetésre gondolok, hanem a rendvédelemre és a legitim hadviselésre; ezekkel a felmerülhető lehetőségekkel az államberendezkedésnek igenis számolnia kell. Ha egyszerűen tudomást sem vesz róluk, akkor nemhogy évszázadokig nem képes fennmaradni, hanem az első krízishelyzetben összeomlik. Ráadásul ezekben a szituációkban nem procedurális eljárás során születik meg a döntés, hanem egyéni / parancsnoki mérlegelés után, természetesen szigorú, előzetesen lefektetett irányelvek szerint, amelyek egyaránt lehetnek írottak (törvénybe foglaltak) és íratlanok (szokásjogi alapon). (Hogy az utóbbira egy konkrét példát hozzak: törvényileg ugyan sehol nincs megfogalmazva, de mindenki tisztában van vele, hogy nálunk a túszejtőkkel szemben a hatóságok letális erővel lépnek fel.)

RR

Jud írta...

Az elmetornát nem vitatom, az öncélút inkább, hacsak nem abban az értelemben öncélú, amennyire minden fantasy és science fiction az. (:D)

Szerintem az elvont joglények természetéből nem következik, amit írtál (az emberekéből igen), ugyanakkor nem szeretném magyarázni a novellát, főleg, hogy mindig fennáll a lehetősége, hogy az én készülékemben van a hiba/nem írtam le jól az üzenetet.

Köszönöm szépen, hogy elolvastad és véleményt is megfogalmaztál. :)

Névtelen írta...

Az elmetorna / gondolatkísérlet valóban nagy hagyományokra tekinthet vissza az SF-ben, viszont ilyenkor éppen ezért célszerű a klasszikus asimovi gyakorlatot követni, és konzekvensen visszabonyolítani az egész logikai láncolatot, nem csupán egyes önmagukban álló aspektusokat kiemelni. Számomra nehezen érthető, miért relevánsabb az elvont joglények szempontjából a halálbüntetés vagy a jogos önvédelem kérdése, mint mondjuk az öngyilkosságé, az abortuszé vagy az eutanáziáé - hiszen az élethez való jog problematikájához ezek is ugyanolyan szervesen kapcsolódnak. Sőt, mivel SF-terepen mozgunk, ide sorolhatnám a mesterséges élet létrehozása és megszüntetése kapcsán felvetődő kontroverziákat is. (Bár ezeket más írásaidban érintetted már, szóval itt kissé igazságtalan vagyok.)

Összefoglalóan: rafkós egy téma ez az életvédelem, éppen a novella parabolikus jellege folytán - nem ártott volna jobban elgondolkodni rajta.

RR

Jud írta...

"Számomra nehezen érthető, miért relevánsabb az elvont joglények szempontjából a halálbüntetés vagy a jogos önvédelem kérdése, mint mondjuk az öngyilkosságé, az abortuszé vagy az eutanáziáé - hiszen az élethez való jog problematikájához ezek is ugyanolyan szervesen kapcsolódnak."

SPOILER ON

Mert a joglények az élethez és emberi méltósághoz való jog e szeletével találkoztak először, és ez le is foglalta őket. Azt hiszem, szétesne/megnyúlna/unalmassá válna, ha még egy ezekről szóló polemizálást is beleírtam volna, ugyanakkor egy eleve hosszabb vitába töredékesen látunk csak bele.

SPOILER OFF

"Sőt, mivel SF-terepen mozgunk, ide sorolhatnám a mesterséges élet létrehozása és megszüntetése kapcsán felvetődő kontroverziákat is."

SPOILER ON

A joglények az emberiséget kb. Kr.e. 60-as években találják meg ("római lények" és más utalások), amikor ezek nem jelentkeztek problémaként. :)

SPOILER OFF

Névtelen írta...

Nos, egy félbemaradt történész-filológusnak nyilván más dolgok jutnak eszébe a késő köztársaságkori Rómáról, mint egy gyakorló büntetőjogásznak. :)

RR