Tavaly novemberben a Bakonyban olyan jó idő volt, hogy nemesvámosi barátainkkal Farkasgyepű környékén egy tisztáson letelepedtünk, és amíg a férfiak tüzeskedtek és sütögettek, én festettem. Tavaly sok alkalmat kihasználtam, hogy helyben, gyorsan, látvány után, vázlatosan vagy épp pontosabban fessek és rajzoljak. Minden ilyen lehetőség fejleszti a rajzkészséget, vagy valamelyest szinten tart. És minden egyes alkalmat nagyon élvezek, most már az sem zavar, ha ilyenkor esetleg idegenek a papírlapra pillantanak - sokszor észre sem veszem, hogy megállnak fölöttem, csak mások mondják utólag.
Ráadásul - hiába kicsi a méret, és hiába "csak" vázlat - megvan az a megnyugtató érzés, hogy ma is ügyködtem valamit, nem ment el a nap "csak úgy".
![]() |
| Bakony. Akvarell, kb. 15x20 cm |

0 beleszólogatás:
Megjegyzés küldése