2012. január 1., vasárnap

Harminc év után is

"A hatalom alkalmazása megkövetel bizonyos fokú embertelenséget. A képzelőerő fölösleges kolonc, és az ember nem mindig engedheti meg magának, hogy leterhelje vele a gépezetet. Ha kezd úgy gondolni az emberekre általában, mint önálló személyekre, az akadályozni fogja. A néptömeg megformálásra váró agyagdarab. Ez a demokratikus eljárások mögött meghúzódó valódi igazság." 

- Frank Herbert, 1982. (Védett nők; Valhalla Páholy, 1993., Kornya Zsolt fordítása)

10 megjegyzés:

acélpatkány írta...

"A kormányok mindig a teljes populáció nevében kötelezik el magukat, ha megnőnek a terheik. Passzív belenyugvása során a populáció bűnrészes lesz mindabban, amit a nevében elkövetnek."
Frank Herbert, 1977 (A dosadi kísérlet, Valhalla, 1994 [fordító nincs feltüntetve])

Névtelen írta...

[fordító nincs feltüntetve]

Hoppán Eszter, ha jól emlékszem.

Az idézett gondolat egyébként jó nagy faszság: egyenesen le lehet belőle vezetni a kollektív bűnösség ideáját.

RR

Névtelen írta...

Ezt csoportterápián egyénre butítva hallottam is: ha valaki tehetne valamit, de nem tesz és tűr, automatikusan bűnössé válhat abban, amit elvisel... :P

Nibela

Névtelen írta...

A terapeutával szívesen felmosnám a padlót. Az ő értelmezése szerint tehát például családon belüli erőszak esetén (ami ugyebár nagyon ritkán bukik ki, ezerféle különböző ok miatt) az áldozat bűnrészes az őt ért agresszióban? Ki engedte praktizálni ezt a lelki nyomorékot?

RR

Jud írta...

RR: talán abban az olvasatban van értelme annak, amit Nibela ír, hogy mint passzív szemlélődő, akinek meg volna a lehetősége és a képessége a cselekvésre, mégsem teszi, hanem eltűri, hogy az elkövető egy másik, harmadik személyt bántalmazzon, alázzon az ő tudtával stb.
Persze a gyakorlatban ezek mindig sokkal bonyolultabb élethelyzetek, nem tudom, talán így akart "hatni" a terapeuta (ha egyáltalán ő mondta) a "bűnrészesekre", hogy lázadjanak fel? Pff...

A kollektív bűnösség különösen éles kérdés nekünk, magyaroknak, mert egyszerre vagyunk elszenvedői, és egyszerre firtatják más népek a mi kollektív felelősségünket. Néha úgy tűnik, ennek sosem lesz vége.

Névtelen írta...

Ami engem illet, én egyszer hathatósan lebeszéltem róla egy féreg alkeszt, hogy a volt feleségét zaklassa, és a jard előtt persze még én lettem a rosszfiú, feljelentés meg majd' egy éves hercehurca, hogy milyen alapon avatkozok bele. (Hát olyan alapon, hogy a hölgy régi ismerősöm volt és megkért rá. Tán nem elég?)

Kollektív bűnösség meg semmilyen fronton nem létezik, és kész. A történelmi traumák kisimogatásának nem az a módja, hogy a múltban elszenvedett sérelmeket egy teljes népen kérik számon, gyakran generációkkal később.

RR

Jud írta...

Hát, ez attól függ, mit értesz "hathatós lebeszélésen"... :D
De inkább ne menjünk bele.

A kollektív bűnösségből generációkkal később is faja casus bellit lehet kreálni, amivel elfedhetők/megideologizálhatók az olyan kínosan szimpla okok, mint a területszerzési vágy. :-/

Nibela írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Nibela írta...

Jud írta, kiragadott részlet:

"RR: talán abban az olvasatban van értelme annak, amit Nibela ír, hogy mint passzív szemlélődő, akinek meg volna a lehetősége és a képessége a cselekvésre, mégsem teszi, hanem eltűri, hogy az elkövető egy másik, harmadik személyt bántalmazzon, alázzon az ő tudtával stb."

Igen, a doki így értette. Hogy mire akart vagy nem akart hatni, azt nem tudom, óvakodott attól, közvetlenül bárkinek is az életébe beleavatkozzon.

Múltban elszenvedett sérelmek: vannak csoportosulások, akiknek nem is áll érdekében, túllépjenek rajta, sőt, mesterségesen életben is tartják, szítják az indulatokat. Akik esetleg a szemükre vetik ezt, az Isten óvja tőlük... :(

Névtelen írta...

Jud: „A kollektív bűnösségből generációkkal később is faja casus bellit lehet kreálni, amivel elfedhetők/megideologizálhatók az olyan kínosan szimpla okok, mint a területszerzési vágy. :-/”

Nibela: „Múltban elszenvedett sérelmek: vannak csoportosulások, akiknek nem is áll érdekében, túllépjenek rajta, sőt, mesterségesen életben is tartják, szítják az indulatokat. Akik esetleg a szemükre vetik ezt, az Isten óvja tőlük... :(”

Mindkét megjegyzéssel teljes mértékben egyetértek.

RR