2012. február 9., csütörtök

"Készüljetek a refrénre, mert sok lesz belőle!"

Bár a napokban valaki azt találta mondani nekem, a pécsi pálinka- és disznóságfestivót "elmosta" az időjárás, azért mi bementünk a városba megbizonyosodni.

Pécsi Téli Ízek Fesztiválja, Kossuth tér



Azt tényleg nem mondhatom, hogy a rendezvény első napján lépni sem lehetett a tobzódó néptömegektől, de egyrészt még csak csütörtök van, másrészt a sült kolbászoknál - naná, meleg kaja - folyamatos volt a sorban állás. Szerintem senki sem bánta, mert amíg ácsorgott, telítődött az óriási sütőlapokon készülő hurkák és kolbászok illatával, és némi meleg is jutott a mínusz 10 fokban. (Kb. annyinak éreztük).

A sültek standja, éhes melegedők sorával

Pörgött szegény

Kézműves sajtok. Akadt kifli alakú is

"Csülökök!"

Jó volt ez a berendezés a háttérben
Márkházi és Tarpa pálinkákat ittunk, az ötven fokosat a repkedő mínuszokban szinte meg sem éreztük, a hurkapálcára tűzött sült kolbász mellé pedig azért csak lecsúszott egy pohár Kovács-Harmat rozé.

Márkházi pálinkák sorakoznak

A kolbász hamar kihűlt, de a kenyér... a kenyér fagyási ideje még annál is gyorsabb

Kovács-Harmat (Versend) stand

Hozzávalók biohintához. Végy egy nagy kupac havat. Ja, nem.

Ébredező fesztivál
Félidőben muszáj volt melegedőbe vonulnunk az Enoteca Corsóba forrócsokira és melegszendvicsre, majd visszatértünk a Tarpa standjához, ahol - azt gondoltuk - lépni sem lehet majd a tömegtől a Király L. Norbi (jól írom?) koncert miatt, a hörgést már az Irgalmasok utcáján hallani lehetett.

A színpadon Király L. Norbi

Azok ott elvileg melegen voltak tartva, de a biztonság kedvéért bedobták mikróba "tálalás" előtt

Együnk, igyunk
A hidegről azért elmond valamit, hogy a Tarpa standjánál a két kockára fagyott srác megmutatta a sült kolbászhoz vett kovászos uborkát, amely immár tengeri uborkához hasonlított a sok kis apró, felületén kiütközött jégdarab miatt. Szépen zörgött a műanyagtálkában a fagyott savanyú almapaprikával együtt.

Tarpa pálinkák
Legfeljebb ha harmincan verődtek össze a színpad előtt, de legalább néhányan sikítoztak is, az énekes pedig lelkesen hörgött ("Rock&Roll van, gyerekeeek!"). A fellépés nem tartott tovább kb. húsz percnél ("Kérek egy búcsúsikítást!"). Ezalatt a Tarpánál a kisüsti alma nyert, legalábbis a mi lefagyott ízlelőbimbóink szerint, a Márkházinál pedig bejött a körte, Woofnak pedig a barack.

Jó este volt ez, na.

1 megjegyzés:

Nihil írta...

Jaj, nincs is jobb egy ilyen sertésfesztiválnál... a beszámolótól nemcsak összefutott a nyál a számban, de többnapos konferenciát is készül rendezni! :D