2012. március 14., szerda

Mágikus realizmus vs. (urban) fantasy

A kategorizálástól sokan ódzkodunk, főleg, ha fantasztikus irodalomról van szó. A sci-fi definícióján pl. még ma is törik a fejüket az okosok itthon és külföldön egyaránt, mire az egyszeri olvasó csak annyit mond: mit érdekel ez engem, legyen jó, amit olvasok!

Valójában az egyszeri olvasó is szereti a kategóriákat, különösen, ha az oly sokrétű fantasztikus irodalmon belül ő csak egy bizonyos fajta művet tekint sci-finek, fantasynek, és félig fantasy, félig sci-fi művekhez  hozzá sem nyúlna – és ez persze fordítva, kombinálva is működik. (Egyes olvasók főleg olyankor adnak hangot felháborodásuknak, ha a fantasy/sci-fi regényekbe holmi romantyikus szál is "belerondít", bár ezt jobbára az íróknek róják fel, de ez egy másik téma).

Szeretjük azt is hangoztatni, hogy a kategóriák határai elmosódnak, hiszen átmenetek létezhetnek, mint egy színskálán. Micsoda vajon A Perdido pályaudvar? Sci-fi? Fantasy? Cyberpunk? Vagy ez mind így együtt? Az ilyen művek tényleg megfutamítják a kategorizálás híveit, és oda jutunk, hogy az ismertetőben felsorolunk többféle irányzatot. Mondván, a definíciókat úgysem tudja senki, ill. nem is léteznek, és így mi sem "tévedünk".

A csapda különösen olyankor nyílik jó szélesre, amikor a mű (modern, kortárs) városi környezetben játszódik. Vagy az alapszituáció tipikusan XX. századi történelmi helyzetbe ágyazódik, valós helyszínekkel, sőt, valós történelmi szereplőkkel, amit a szerző fantasztikummal spékelt meg. Az ismertetőben pedig felsoroljuk, orientálandó szegény olvasót, hogy urbánus fantasy, szürrealizmus, alternatív történelem, mágikus realizmus. Válassza ki magának, ami tetszik.

Pedig az igazság az, hogy szerintem ezek közül dönteni kellene, de legalábbis nem felsorolni egymást esetleg kizáró kategóriákat.
A kutya két helyen van elásva.

Az egyik az a tudatos/tudatalatti manőver a szerző/kiadó részéről, hogy a művet a nagybetűs Irodalmi közeg számára is „szalonképessé” lehessen tenni, vagyis: ne írjuk rá, hogy fantasy, hanem címkézzük fel az elfogadott szürrealizmussal, mágikus realizmussal. (Erről itt írtam bővebben). Tehát lehet, hogy ez a kategorizálás egyszerűen már a fülszövegben/reklámban is szerepelt, a cikkíró pedig csak átveszi, mint autentikus forrásból származó információt.

A másik a „realizmus” szó téves értelmezése.

Az urban fantasy, cyberpunk, sci-fi összemosható, határaik tényleg nehezen megvonhatók, e kategóriákon belül is számos másikat találunk, és e művekben sokszor valóban jelen vannak horrorisztikus, szürrealista elemek is, de ezek mindegyike – szerintem – kizárja azt, hogy a mű egyben mágikus realista is legyen.

Nem lehet mágikus realista az olyan mű, amely

- fiktív világban játszódik (= fantasy), mert a realizmus megkívánja a valós (reális) földi helyzetet, ami viszont értelemszerűen nem lehet
- alternatív történelmi helyzet (=science fiction), és nem lehet
- (lehetséges földi) jövőben játszódó (=science fiction) sem.

De, mi van akkor, ha valós (reális) földi helyszínen (és korban) járunk, mégis fantasztikus elemek jelennek meg a műben? Ez ugyanis egyaránt jellemző az urbánus (modern) fantasy-re és a mágikus realizmusra is.

Az "elhatárolás" alapja az lehet, hogy e két irányzatban (nem műfajban, ez is gyakori hiba) a fantasztikus elemek más-más célból és módon vannak jelen. Mágikus realizmus esetén a fantasztikum a szereplők számára normális, magától értetődő jelenség, ha pedig nem, a jelenlétét, okát akkor sem fejtik ki. Ezzel szemben, ha az urbánus fantasy regények főszereplője – mint az gyakorta megesik – átkerül egy másik (a földivel lényegében párhuzamosan, rejtve vagy kevéssé rejtve létező, és más törvényszerűségek szerint működő) világba, az átváltás hogyanja, oka az ötlet szerves része, amit az írónak előbb-utóbb „indokolnia”, magyaráznia kell („megfizetnie az árát”) az olvasó és/vagy a főszereplő felé. Mágikus realizmusban gyakori a többszörös perspektíva, a fantasy jobbára egysíkú. Mágikus realizmusban a határ valóság és fantasztikum között elmosódik, feloldódik, fantasyben a váltás éles(ebb), vagy már eleve egy teljesen kitalált világban járunk.

Talán triviális, de fontos, sci-fit, fantasyt nem tesz mágikus realizmussá a realista jellegű karakter- és világleírás, ami a sci-fi és fantasy regények hihetőségének alapja, sajátja (különben az olvasó nem függeszti fel hitetlenségét).

Mindezek miatt pedig a mágikus realizmus nem „írói” vagy ábrázolási mód, hanem önálló művészeti irányzat, ami nem összemosandó (szerintem és különösen az urbánus) fantasyvel.

12 megjegyzés:

reprobus írta...

Van itt kérem egy szóismétlés: "Ez ugyanis egyaránt jellemző az urbánus (modern) fantasy-re és a mágikus realizmusra egyaránt."

Minden egyéb tekintetben osztom a fent leírtakat.

Jud írta...

Köszi, javítva! :)

Névtelen írta...

Ezt akár wikipediára is fel lehetne tenni irányzatmagyarázatképpen, eloszlassa a homályt.

Nibela

Jud írta...

A wikin a mágikus realizmusról van egy hosszabb szócikk, mondjuk ott nincs összehasonlítás a fantasyvel.

onsai írta...

Két kérdés:
Ha hazai példákról beszélünk, akkor magreál Szélesi Láthatatlan városa is, és Kleinheincz Ólomerdője is?

Illetve mi van, ha az adott fantasztikus elem a vallás? (Rendszeresen bajba vagyok azzal, hogy kategorizáljam, amit írok, pl most az Emlékkufárral.)

Hanna írta...

@Onsai: Az Ólomerdő ifjúsági fantasy, méghozzá színtisztán. Magreálnak talán csak a Nyulak nevezhető tőlem.

A láthatatlan város novellái meg többnyire urban fantasyk.

Magreál pl. Lázár Ervin számos novellája vagy a Szerezz egy nőt! novellái Darvasitól.

Hanna írta...

Szerezni egy nőt a helyes cím, csak nem tudok hozzászólást szerkeszteni.

onsai írta...

Hanna, köszi, így érthetőbb.

És mi a Város két fül között? Szürreális?

Attila írta...

Érdekes ez az irányzatosdi, de nem tudok szabadulni az érzéstől, hogy ez nem más, mint irodalmárok/wannabek erőfeszítése arra, hogy tudományjellegűnek tűnjön az, amit csinálnak...

Az esetleges promóciós kategorizáláson kívül milyen konkrét értelme van ennek az egésznek?

Hanna írta...

@Onsai: A Város... urban fantasy, vagy csak simán fantasy.

Amúgy a kategóriák közti eligazításban a narráció hangsúlyain túl nagyon sokat segít a karakterek hozzáállása a fantasztikus elemekhez: fel se veszik, értetlenkednek vagy megfejtik...

onsai írta...

Hanna, a Város... fantasy?

Azt hiszem, tök máshol húzom meg a határokat. Sebaj.

Névtelen írta...

Onsai, a kérdés az, hogy mit akarsz megtudni: hogy a leírt meghatározások szerint mi a "Város...", vagy hogy megmondják neked, szerinted mi a "Város...".
Az előbbi esetben: nem agysebészet, olvasd el még egyszer.
Az utóbbiban: egyszerűbb, ha rögtön te írod le.

woof