2013. szeptember 17., kedd

Szekszárdi állomások

A közelmúltban ismét Szekszárdra látogattunk (tudom, a blog most már kezd útikönyv jelleget ölteni). Mint általában - igazából mindig - A Kávé Házában kezdtünk, amely mostanra valóságos zarándok- és találkozó hellyé vált a Szekszárdra látogató turisták, átutazók körében. Annak ellenére, hogy külvárosi részen áll, a helyiek számára is betölti a kávéház funkcióját: bármely napszakban tévedtünk be, rajtunk kívül mindig voltak vendégek, és olyan sem történt még, hogy ne láttunk volna közöttük legalább egy szekszárdi borászt.

A borkóstolás előtt A Kávé Házába vezetett utunk a buszpályaudvarról

Az Iván-völgy (ahol a Kadarka-túrát rendezik) csak egy köpésre van a kávézótól, meg kell kerülni néhány panelházat, és a táj falusias jelleget ölt. A táblák eligazítanak, Németh János Pincészetét az is könnyen megtalálja, aki még sosem járt ott.


A kóstoló a nagy diófa alatt zajlott, családias, késő nyári hangulatban. Sokféle bort ittunk, de választani nem tudnék, melyik tetszett különösen, mert mindegyiket nagyon szerettük. 



A borász két korty közt megmutatta a pincét, elmesélte a hátteret, amit ilyenkor szokás, és amit a honlapon is elolvashatunk, de helyben meghallgatni - Németh János humorával fűszerezve - az igazi, egy pohár borral a kezünkben. Aztán ismét a diófa alatt ülve elröppent a délután - a bor beszélgetős ital.



Ez biztosan nem a legöregebb darab volt

Augusztusi idill

Kilátás a dombról az Iván-völgyre. Remélem, jövőre tudunk menni a Kadarka-túrára, idén sajnos kimaradt

Nincsenek megjegyzések: