2014. március 30., vasárnap

Üdv a befőttes üvegből (ez a cím nem fedi a bejegyzés tartalmát)

Tizenpár óra úton - busszal, kocsival, ennek jelentős részét éjjel, 70 %-ban álmatlanul: ha nem integetne az agyam zombolyalandből egy befőttes üvegben úszkálva, írhatnék vagy festhetnék valami nagyon szürreálisat, vagy részletesen élménybeszámolhatnék a karlsruhéi utamról.

A templomok egyike Karlsruhéban. A város nem tartozik a "nagy múltú" német városok közé, jövőre lesz csupán 300 éves

Árnyékok Rastattban

Rastatt sétálóutcája


Nagy átépítések és felújítások zajlanak Karlsruhéban

Az is érdekes, milyen hatással van rám, hogy négy napon át folyamatosan német karattyolást hallgattam, esténként német hablatyszöveg csengett-bongott a fülemben. Meg kell állapítanom, a németek szívélyes vendéglátók, figyelmesek, közvetlenek, az emberek mosolygósak és segítőkészek.





Nyíltak a gyönyörű tulipánfák

Hintabirka!

Merre menjünk?

A város tele volt szurkolókkal, akik az esti meccsre melegítettek - már délelőtt tolták a söröket. A kék-fehér Karlsruhe játszott valami piros-fehér színű másik csapattal. Benéztünk egy futballboltba, még szurkolói gyerekjátékok, nyakkendők, nadrágtartók is kaphatók...
A sok élmény, utazás, új környezet miatt reggelente először azt sem tudtam először, hol ébredek. De megérte! Láttam égből potyogó kommandósokat (erről nem is számolhatnék be részletesen), a rastatti Mercedes gyárat (ezeken a helyeken jobbára nem lehetett fotózni, de így is több mint hatszáz képet lőttem), jártunk a Szövetségi Főügyészség erődítményszerű épületében, városnéztünk Karlsruhéban, Rastattban, majd szombaton egy magyar jogász futballválogatott legyőzte a tornán induló összes német csapatot...






Karsruhéban találták fel a kerékpárt. Ennek megfelelően tele van vele a város, szinte mindenki azzal közlekedik; a házfalakra fémkallantyúkat erősítettek, ahol pedig nincs, ott egyszerűen leállítják az emberek a kétkerekűt. Kevésbé voltunk ehhez hozzászokva, úgyhogy legalább annyira figyelni kellett, mint a másik irányba közlekedő angoloknál



Rizling és Paulaner

Valahol a német autópályán

Szerintem egy héten át fogom pótolni az alváshiányt.

Nincsenek megjegyzések: