2014. október 17., péntek

El Camino Frances - 2014. szeptember 16.

Jelentem, Santiago: kb. 13º km. Attol fugg, hogy mit nezunk, az utjelzokoveket, vagy az utikonyvet, mert kb. 7 km az elteres.


A terveink szerint 6 nap mulva erkezunk, lesz Santiagoban egy egesz napunk, amit mindenfele adminisztracioval fogunk tolteni, mint a zarandokiroda felkeresese (a compostela kivaltasa), meg beszallokartya nyomtatas... es meg kell tervezni az oceanig tarto utat is, attol fuggoen, mennyi ido marad. :) 



Ponferrada ota atkeltunk egy ujabb bazi nagy hegyen es a bierzoi borvideken. Olyan duloutakon is haladtunk, hogy mar-mar azt hittuk, a Villanyi-hegysegben setalunk, tiszta nosztalgia. Nagyon szepek a varosok, mindenutt van legalabb egy kozepkori hid, meg persze templomok.






Nem olyan szegeny a kornyek, mint a Mezetan volt. Villafrancaban lattunk egy takolmanyok gyorsulasi versenyet (lefele szaguldottak egy lejton, volt, aki boroshordora eszkabalt kerekeken :D), kb. az otodik indulo bele is repult a nezok koze (spanyol rendezes), jott a mento, valaki eltorte a labat... 

Mi tortent meg¿ Tartomanyt is valtottunk, Kasztiliabol mintha hazaerkeztunk volna az ismeros, jellegzetes Galiciaba. Ismet zold mezok, oreg erdok, bocicsordak, nagy kovekbol hevenyeszve rakott keritesek menten, tehenlepeny boritotta falvakon at haladunk Santiago fele. Volt egy esonapunk, de nem aztunk meg nagyon. Viszont kiderult, hogy Gabi esokabatja nem az igazi, lehet, hogy majd vennunk kell helyette egy masikat, mivel Galicia elegge esos videk, ha nem esik, az ajandek (de ezt lehet, hogy irtam mar).





Arra is rajottunk, hogy a turistak szama aszerint valtozik, van-e ut kozben valami latvanyossag. Tegnap egy jo magas hegyen aludtunk (kb. 13ºº m), a tetejen par hazikobol allo falu, O Cebreiro, mint egy skanzen. Ebbol az egyik haz a kb. 1ºº fos szallas, meg par hotel. MINDEN betelt... aki keson ert, nem tudom, mit csinalt. Rengetegen taxiznak, vitetik a csomagjukat, hogy aztan masnapra (mara) eltunik az utrol ugy 15º ember. Bar mennenek turazni valahova mashova. akarhova, de nem, ok "zarandokok". Szerencsre mi idoben ertunk, es ma is jo helyunk van, a mai szallas szerintem meg sem telik. Igaz, Triacastela csak egy kis falucska a volgyben. Az ide vezeto ut lelegzetelallito volt! Vicces volt mondjuk elindulni, mert fent a hegyen iszonyatosan fujt a szel, kod, hideg, tok sotet reggel 7-kor, nyomorgas az egyetlen, nyitvatarto barban, meg jo, hogy nem esett az eso, aztan fel km utan kiertunk a felhobol es kisutott a nap. A hegyen folyton valtozik az ido.

Tok veletlenul aludtunk egy olyan albergueben, ahol egy festosarok is a zarandokok rendelkezesere allt. en teljesen atszellemultem a festekek lattan. Nem is ertem, miert nem ezzel hirdetik magukat :D (vannak olyan szakaszok, hogy a szallasok szinte veszekednek a zarandokokon, belepsz a faluba, es tobb a tabla, kajalda, szallas, mint egy nagyvarosban).
Szoval nekialltam festegetni, aztan ahogy keszult a kep, jott egy kanadai srac, azt mondja, SHIT! En azt hittem, csak pingalsz! Aztan, amikor a vegen rafestettem a zarandokok arnyekat, volt nagy orom :D




A szallasado neni jott, lefotozott, aztan amikor este visszatertunk a szallasra, megint jottek, hogy ujabb foto, mert feltoltik a facebookra. A kepet termeszetesen ott hagytam, eleg sok festmeny ki volt teve a falra, gondolom, egyszer majd ezt is bekeretezik, es talalnak neki valami helyet. en meg majd festek valami hasonlot, ha hazaertunk

Egyebkent kipingaltam a zarandokutleveleinket is, ma a szallasado neni vigyorgott is, nezegette, mondta, hogy nahat, ez kulonbozo. :D (Tappancsnyomokat meg mindenfelet festegettem ra, majd megmutatom).

Ja, es itt vannak a koreaiak, akiket Ponferradaban lattunk es hallottunk: ezek szerint masutt is felleptek.

Azt hiszem, ossze tudnank allitani a TOKELETES zarandokszallas ismerveit, es neha tenyleg csak nagyon keves hianyzik hozza, mint mondjuk egy akaszto a zuhanyfulkeben, vagy egy polc az agy felett. Minel tobben vannak a szallason, annal nagyobb a zaj.

San Miguel Albergue - Orbigóban, ahol aludtunk (és ahol festettem)

A parókia szállás szintén Orbigóban

A parókia szállás belső udvara - a nyáron magyar önkéntesek váltották egymást

Ponferradaban egy elmebeteg ficko hajnali 5 ELOTT kelt, es ugy szallt le a felso agyrol, hogy azt hittem, osszedol. Tegnap meg nehany masik fura ember a szemeteskukat gyaloglobot tartonak velte, es beleallitottak a botjaikat. Szoval estenkent sok fura ember vesz minket korul, es akik tudjuk egymasrol, hogy rendesen gyalogolunk, nem taxizunk meg ilyenek, mar messzirol mosolyogva intenek meg koszonnek. Viszont mire hazaerunk, le kell szoknunk rola, hogy durvan kibeszelunk embereket, fennhanngon, mivel a magyar kodnyelvet nem ismerik. :D Persze sosem lehet tudni, anyosom egyszer egy melbourne-i piacon talalkozott egy ausztral benszulott fickoval, aki magyarul beszelt. :D

Na, mara ennyi, ki tudja, talan legkozelebb mar Santiagobol jelentkezunk¿?¿?¿?¿?¿

Nincsenek megjegyzések: