2015. október 10., szombat

DÖKE túra - 15 km, Mánfa - Kőlyuk - Tripammer-fa - Mánfa

Még sosem túráztam egyedül, viszont a DÖKE 15 km-es túrája kapóra jött, hogy őszi szezonzáróként kielégítsem a mozgásigényem. Gabi sajnos nem tudott velem tartani, mivel a fordítás és az ardenneki csata frontjára lépett.





Mindkét irányból vigyorogva behajtani tilos

Házőrző libák. Megálltam a kerítésnél, és csapatostól fújtak rám

A túra a mánfai templomtól indult Mánfa belterülete helyett, ezért a 15 km-es táv érzésem szerint legalább 3 km-el rövidült. Nem bántam, így is sok szépet fotóztam, és a térdfájás ellenére jól haladtam, jól éreztem magam. Csak a túra elején adott némi izgalomra okot, hogy a szalagozás egy helyütt elveszett, és nem tudtuk, merre menjünk. A túraarcok inkább kimentek a műútra, én meg átvágtam egy szép zöld mezőn, amelynek a végén ott várt a jelzett út.





Kőlyuk, a végén ajtóval lezárva






A képeken az erdő egészen világosnak tűnik, valójában félhomály uralkodott. Talpam alatt cuppogott a sár, de szerencsére nem dagonyáztam annyira, mint számítottam. A Kőlyukhoz nem tudtak pontőrt szervezni, de a Tripammer-fánál almával várták az érkezőket. Egy túraarc gigantikus gombákat gyűjtött ebédre, a tisztás túloldalán valaki szintén gombászott, hangosan, vidáman fütyült, mit se törődve az elhaladó túrázókkal. A borongós idő nem tartotta vissza az embereket, egész sokan keltek útra, bár ezt csak a szervezők tudják, hányan választottak a két táv, a 15 és a 30 km közül.





Az utolsó kilométereken utolért egy kollégám és a kutyája, a beszélgetés tovább rövidítette a távot, egyszer csak a célban a mánfai templomnál találtuk magunkat, ahol átvettük az oklevelet és a kitűzőt.






Nincsenek megjegyzések: